Ha már eldöntöttük, hogy szeretnénk napelemet vásárolni, akkor érdemes fontolóra venni
az okos napelem, más néven smart napelemekben kínálkozó lehetőségeket.

A hagyományos napelemek esetében a legnagyobb technikai kötöttséget az jelenti, hogy a napelem paneleket sorba kell kötni. Az egy sorba kötött napelemeket sztringeknek (string-nek, azaz füzérnek) nevezzük. Sztringeket kialakítani azért szükséges, hogy a napelem által előállított egyenáramot (DC) a háztartásokban használatos váltóárammá (AC) átalakító inverter számára kiadódjon a megfelelő feszültségszint. A háztartási méretű inverterek jellemzően egy vagy két ilyen sztringet tudnak kezelni.
A sorbakötöttség miatt azonban bármelyik, szennyeződés vagy árnyék miatt akadályoztatott napelem visszafogja az egész sztring működését. Az árnyék által érintett napelem panel ugyanis elkezd melegedni és ezáltal a rendszeren belül nem áramforrásként, hanem ellenállásként kezd viselkedni. Adott sztringen belül az egyes modulok nem függetlenek egymástól, hiszen a rajtuk átfolyó áramerősség azonos, így az ellenállásként működő napelem az összes többi napelem termelését is lekorlátozza.
A hagyományos napelemek esetében tehát a leggyengébb láncszem határozza meg tehát az egész sztring működését, ahogy ez a fenti ábrán is látható.

Az első generációs teljesítményoptimalizálók, mint például a hazánkban legelterjedtebb SolarEdge vagy az Amerikában piacvezető Tigopanel szinten kezelik a hagyományos, sorba kötött napelem szintringek problematikáját.
Ezek sokat javítanak ugyan a  hagyományos napelem sztringek leárnyékolásának problémáján, mivel önállóan kezelik a napelemeket és megoldják a napelemenkénti munkapont-keresést, de magán a napelemen belül azonban nem képesek semmilyen pozitív hatást kifejteni.
Minden napelem panelen belül 3 cellasor van. Ha egy napelem panelre szennyeződés vagy árnyék kerül, akkor az az érintett cellasor nem termelni fog, hanem fogyasztóvá válik, csakúgy, mint a hozzá tartozó bypass dióda, amin a panel többi cellasorának árama folyik keresztül. Az egész sztring teljesítménye ugyan nem romlik le, mint a hagyományos panelek esetében, de az érintett cella hozama kiesik a teljes rendszer hozamából.

A ma létező legkiforrottabb megoldást a Maxim Integrated által gyártott optimalizáló chipekkel szerelt Maxim smart napelemek nyújtják. Ezek a Maxim teljesítmény-optimalizáló chipek technikailag a lehető legmélyebben vannak beintegrálva a napelemekbe, mivel az alábbi ábrán látható módon a panelen belül a bypass diódák helyére kerülnek.

Baloldalon egy első generációs, panelszinten optimalizált napelem, középen a bypass diódával. Jobboldalon egy Maxim cellasor-optimalizált smart napelem, a Maxim IC kinagyított képével. Nem csupán a méretkülönbség a Maxim (MX) chip előnye, hanem az abban foglalt vezérlés kifinomultsága is.

A Maxim optimalizálás esetén már nem panelenként, hanem a napelemen belül cellasoronként történik a munkapont keresés! Összehasonlításképp: egy 10 darab hagyományos panelből álló napelem sztring esetében 1 munkapontról beszélünk. Egy 10 panelből álló SolarEdge rendszer, a panelenkénti munkapont keresés miatt 10 munkaponttal rendelkezik. Ezzel szemben egy 10 panelből álló Maxim rendszer a panelen belüli optimalizálás révén 10 x 3, azaz 30 munkapontot kezel! Ez a napelemes rendszerekben fizikailag elérhető legfinomabb szabályzást adja!